Gyors, Szakszerű Energetikai tanúsítvány készítése korrekt munkadíjjal

2012. január 1-jétől már nemcsak az új építésű ingatlanokhoz, hanem  minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás.
Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadásakor kell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.
Új épületek:
A 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet értelmében új épület építésekor 2009. január 1. óta minden esetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése. Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül.
2012. január 1-jét követően meglévő épületek eladáskor és ingatlan egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező  új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.
 Meglévő épületek:
Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása tárgyában készült szerződésnek tartalmaznia kell:
  • annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni (azaz az ingatlan nem tartozik a rendeletben felsorolt kivételek közé),
  • a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette,
  • Az energetikai tanúsítvány egyedi azonosító kódját.
  • Mikor nem szükséges tanúsítvány?

    Nem kell tanúsítványt készíteni:
    • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
    • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
    • a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
    • a hitéleti rendeltetésű épületre;
    • a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
    • a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
    • azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
    • a műhely rendeltetésű épületre;
    • a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;
    • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
    • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
    • a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.
    Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás.

Még nincsenek megjegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.